10. évfolyam

 

2. A középkor

2.4. A középkori városok

Követelmények

Középszint Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai.

Emelt szint A középkori céhes ipar bemutatása.

Tartalmi elemek

Középszint

A középkori város jellemzői:

– a telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont),

– önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok),

– a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom).

 

Emelt szint

A céhek kialakulásának okai:

– szűk piac – kis vásárlóerő,

– kézművesség – minőség,

– a minőség védelme – a munkafolyamat szabályozása.

A céhes ipar jellemzői:

– a céh: védelem a kontárokkal szemben és a minőségért,

– szervezete, működése (mester, legény, inas, vándorlás, mesterremek),

– szerepe a város védelmében.

 

2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban

Követelmények

Középszint Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.

Emelt szint Híres egyetemek Nyugat és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).

 

Tartalmi elemek

Középszint

A román és a gótikus stílus:

– jellegzetes építmények: katedrálisok, várak, kolostorok,

– a stílusjegyek (román: dongaboltozat, zömök falak, lőrészszerű ablakok; gót: csúcsíves boltozat, mérműves ablakok, fény, égre törő tornyok).

A lovagi kultúra:

– lovagi magatartás: lovagi erények (hősiesség, bölcsesség, önmérséklet),

– a lovagi életmód: a lovagi torna, a lovagi költészet és a szerelem.

 

Emelt szint

Az egyetemek és az oktatás:

– immunitás és függetlenség,

– a tananyag és a fakultások,

– a nyugati nagy egyetemek (Párizs, Oxford, Cambridge – XIII. század) és a közép-európai egyetemek (pl. Prága, Bécs, Krakkó – XIV. század) létrejötte.

A skolasztika:

– az antik kulturális örökség (Arisztotelész) beemelése,

– hit és tudás viszonya.

 

2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

Követelmények

Középszint A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.

Emelt szint A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello).

Tartalmi elemek

Középszint

A humanizmus és a reneszánsz jellemző vonásai, nagy alkotói:

– az antik irodalom és művészet újjászületésének igénye,

– emberközpontú világkép (a természet és az emberi test felfedezése; a perspektíva).

 

Emelt szint

A humanizmus és a reneszánsz az irodalomban (pl. Petrarca, Bocaccio) a művészetekben (pl. Brunelleschi, Raffaello) és a bölcseletben (pl. Machiavelli).

 

 

2.7. Az angol és a francia rendi állam működése (csak emelt szinten)

Követelmények

Középszint –

Emelt szint A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban.

Tartalmi elemek

Az angol rendi fejlődés jellemzői és főbb szakaszai:

– a Magna Charta mozgalom,

– az első rendi gyűlés összehívása.

A francia rendi gyűlés király általi összehívása.

A rendiség működése:

– a rendek fogalma,

– a hatalommegosztás,

– az angol berendezkedés,

– a francia modell.

Hasonlóságok és különbségek.

 

2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Követelmények

Középszint Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV–XVI. században.

Emelt szint Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár).

Tartalmi elemek

Középszint

Az oszmán berendezkedés:

– minden föld a szultáné,

– adománybirtokok – szpáhik,

– zsoldosok – janicsárok.

A hódító birodalom:

– Kisázsiából a Balkánra (Bulgária, Szerbia és a román fejedelemségek meghódítása),

– Konstantinápoly eleste,

– Szulejmán hódításai (Magyarország, 1526.).

 

Emelt szint

Az oszmán berendezkedés:

– minden föld a szultáné – a despotizmus,

– adománybirtokok – szpáhik – rablógazdálkodás,

– adóterhek – iszlamizálódás.

Az Oszmán Birodalom sajátosságai Európában:

– alkalmazkodás a meghódított ország berendezkedéséhez,

– a politikai-katonai vezető réteg integrálása (Balkán),

– a kettős uralom (Magyarország).

 

 

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.3. Az Árpád-kor

Követelmények

Középszint Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.

Emelt szint Az új rend megszilárdítása Szent László és Könyves Kálmán idején.

Tartalmi elemek

Középszint

Az új berendezkedés:

– a királyi birtokok eladományozása és következményei,

– a szerviensek mozgalma és az Aranybulla,

– a változások mérlege.

A tatárjárás és következményei:

– IV. Béla politikája a tatárjárás előtt,

– a tatár támadás, a pusztítás mérlege,

– IV. Béla reformjai

-          várépítés,

-          várospolitika,

-          kunok letelepítése.

 

Emelt szint

Az új rend megszilárdítása:

– szigorú törvények a magántulajdon védelmében,

– Horvátország és Dalmácia meghódítása.

 

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

Követelmények

Középszint Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai sza­kasza.

Emelt szint Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, az oszmánok elleni védekezés).

Tartalmi elemek

Középszint

Károly Róbert gazdaságpolitikája:

– pénzügyi reformok,

– kereskedelmi útvonalak, kivitel,

– a kapuadó.

A magyar városfejlődés:

– a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros),

– az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája.

 

Emelt szint

Az Anjou-kori társadalom:

– a jogilag egységes nemesség és jobbágyság kialakulása és jellemzői,

– az 1351-évi törvények.

Zsigmond király külpolitikája:

– a török veszély: a nikápolyi csatavesztés és a déli végvári vonal kiépítése,

– a konstanzi zsinat – a nyugati egyházszakadás megszüntetése,

– a huszita kérdés kezelése – a huszita háborúk.

 

3.7. A Hunyadiak

Követelmények

Középszint Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

Emelt szint Mátyás király bel- és külpolitikája.

Tartalmi elemek

Középszint

Hunyadi János harcai a török ellen:

– a hosszú hadjárat és a várnai csatavesztés,

– a rigómezei vereség és a nándorfehérvári győzelem.

Hunyadi Mátyás:

– család, személyes tulajdonságok,

– Mátyás állama: szakszerűsödő hivatalnokszervezet, növekvő adók,

– a zsoldoshadsereg; aktív védelem a török ellen.

 

Emelt szint

Mátyás külpolitikája:

– törökellenes politika – aktív védelem, második végvárrendszer,

– cseh és osztrák háborúk – sikertelen kísérlet a császári cím megszerzésére,

– a hódító politika háttere: zsoldossereg és adók.

 

3.6. Kultúra és művelődés

Követelmények

Középszint Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

Emelt szint Mátyás király és a reneszánsz.

Tartalmi elemek

Középszint

Művészeti emlékek az Árpád- és Anjou korszakban:

– a román és a gótikus stílus néhány jellemző épülete (pl. Ják, Esztergom, Diósgyőr, Kassa),

– ötvösművészet és szobrászat (pl. koronázási jelvények, a Kolozsvári testvérek Szent György szobra, a budavári gótikus szoborlelet).

 

Emelt szint

Mátyás király és a reneszánsz:

– nagy átalakítások Budán és Visegrádon,

– a Corvina könyvtár.

 

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

 

4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

Követelmények

Középszint A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján.

Emelt szint A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI–XVII. századi Nyugat-Európában.

Tartalmi elemek

Középszint

A nagy földrajzi felfedezések állomásainak bemutatása:

– a felfedezések legfőbb mozgatórugói, legfontosabb előzményei,

– a nagy fedezések menetének bemutatása térképhasználattal (a legjelentősebb portugál utak: Afrika, India, Távol-Kelet, a Föld körbehajózása; a spanyol utak: Amerika felfedezése és leigázása).

A földrajzi felfedezések legfontosabb következményeinek áttekintése:

– a spanyol és a portugál gyarmatosítás területei és legfőbb jellemzői (rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés),

– a kialakuló interkontinentális kereskedelem legfőbb árucikkeinek és útvonalainak bemutatása, valamint a gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai hatásai Európa életére (nemesfémözön, spanyol nagyhatalmiság).

 

Emelt szint

A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI–XVII. századi Nyugat-Európában:

– a koraújkori Nyugat-Európa társadalmi és gazdasági változásai (demográfiai robbanás, városfejlődés, agrárkonjunktúra, árforradalom, agrárolló, ipari átalakulás, nemzetközi munkamegosztás, hitel- és bankrendszer létrejötte),

– a kapitalista viszonyok kialakulásának elemei; a tőkés gazdaság és társadalom feltételeinek kialakulása és a nagy gyarmatosítás összefüggései (Nyugat-Európa kerül a szerveződő világgazdaság középpontjába: a transz-atlanti kereskedelem útvonalai, a világkereskedelem lassú kialakulása, a világgazdaság csírái, a tőkekoncentráció).

 

4. 2. Reformáció és katolikus megújulás

Követelmények

Középszint A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői.

Emelt szint Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború).

 

Tartalmi elemek

Középszint

A reformáció főbb irányzatai:

– a reformáció születésének közvetlen okai és főbb eseményei,

– a reformáció főbb irányzatai: a legfontosabb lutheri és kálvini tanok,

– a reformáció elterjedése Európában.

A katolikus megújulás, az ellenreformáció: az ellenreformáció kibontakozása, a katolikus egyház válaszai (tridenti zsinat: szervezeti megújulás, új szerzetesrendek, vallásháborúk és kompromisszumok).

A barokk művészet áttekintése:

– a barokk stílus jegyeinek bemutatása,

– a barokk kapcsolata a katolikus megújulás folyamatához.

 

Emelt szint

Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában:

– a Habsburg világbirodalmi kísérlet,

– a koraújkori nagyhatalmi vetélkedés (Habsburg–francia) mozgatórugói, legfőbb állomásai,

– a vallásháborúk és a harmincéves háború ideológiai, társadalmi, politikai és gazdasági háttere, főbb eseményei, eredménye.

 

4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

Követelmények

Középszint A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése.

Emelt szint Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a koraújkori Angliában. Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.

Tartalmi elemek

Középszint

A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában:

– a Napkirály államának és nagyhatalmi politikájának jellemzői.

A alkotmányos monarchia működése:

– a polgári jogállam születése, és az alkotmányos monarchia rendszere.

 

Emelt szint

Az angolszász kapitalizálódás és polgári fejlődés: az angol kapitalizálódás gazdasági folyamatai (az agrár és az ipari tőke kialakulása, az atlanti világgazdaság, a szabad verseny létrejötte), színterei (bekerített árutermelő birtokok, kereskedőtársaságok, értéktőzsde) és társadalmi háttere.

Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században: a korai kapitalista, polgárosodó Anglia anyagi kultúrája és mindennapi élete különböző helyszíneken és társadalmi közegben (pl. vidék, City, udvar, gyarmat).

4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

Követelmények

Középszin

TÖRTÉNELEM

 

KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI

 

9. évfolyam

1. Az ókor és kultúrája

1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten

Követelmények

Középszint Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása.

Emelt szint Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban.

Tartalmi elemek

Középszint

Vallások:

– a többistenhit jellemző vonásai (a tanultak közül a sumer, az egyiptomi vagy a kínai többistenhívő vallás szolgálhat példaként),

– az egyistenhit jellemzői.

Kultúra:

– Mezopotámia: agyagtábla – ékírás; toronytemplom,

– Egyiptom: piramisok, hieroglifa,

– Fönícia: hangjelölő betűírás,

– India: Buddha,

– Kína: Nagy Fal, cseréphadsereg.

 

Emelt szint

A folyammenti civilizációk jellemzői (pl. Mezopotámia, Egyiptom, Kína):

– a földrajzi környezet, a természeti viszonyok, az áradás jellege,

– az öntözéses gazdálkodás (technikája, terményei, eredményei),

– a társadalom (istenkirályok, bürokrácia, függő helyzetű termelők, kényszermunka, ellátás),

– műveltség: írás – írástudók, közmunkák – jellegzetes építmények, művészetek, „tudományok” – időszámítás, geometria, csillagászat.

Egyistenhit a zsidó vallásban: az egyistenhit megszilárdulása és kizárólagossá válása a babiloni fogság után.

1.2. A demokrácia kialakulása Athénban

Követelmények

Középszint Az athéni demokrácia intézményei, működése.

Emelt szint Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam.

Tartalmi elemek

Középszint

Az athéni demokrácia:

– a kleiszthenészi alkotmány lényege (a területi elv),

– az athéni társadalom és a politikai jogok,

– a legfontosabb politikai intézmények (népgyűlés, ötszázak tanácsa, sztratégoszok, cserépszavazás) működése.

 

Emelt szint

Az arisztokrácia és a démosz küzdelme:

– a két társadalmi osztály jellemzői,

– Drakón és Szolón reformjai (a származási és a vagyoni elv),

– a türannisz rendszere,

– Kleiszthenész reformjai (a területi elv).

A spártai állam:

– a társadalom jellemző vonásai,

– a spártai államberendezkedés sajátosságai, a nevelés szerepe.

 

1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

Követelmények

Középszint A hódító háborúk társadalmi és politikai kö­vetkezményei a köztársaság korában.

Emelt szint Augustus principátusának jellemző vonásai.

Tartalmi elemek

Középszint

A köztársaság válsága:

– a hódítások gazdasági–társadalmi hatása,

– reformkísérletek – a Gracchusok,

– a hadsereg reformja – Marius,

– polgárháború és rabszolgafelkelések,

– Caesar diktatúrája.

Emelt szint

Augustus principátusa:

– az egyeduralom jellege,

– a birodalom aranykora,

– a kor forrásai (pl. Augustus önéletrajza, Tacitus, Suetonius).

1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány

Követelmények

Középszint A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének is­merete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.

Emelt szint A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudomá-nyok, filozófia). A római történetírás egy-egy jelentős alkotója (pl. Livius, Tacitus).

Tartalmi elemek

Középszint

A görög hitvilág:

– jellemző vonások (sokistenhit, emberalakúság, az istenek „illetékességi területe”),

– a legfontosabb istenek (Zeusz, Héra, Apollón, Pallasz Athéné, Hermész, Poszeidón, Árész, Aphrodité).

Kimagasló kulturális emlékek:

– az athéni Akropolisz – Pheidiász szobrászati tevékenysége,

– a görög színház,

– az alexandriai világítótorony.

A római építészet: néhány konkrét építmény (pl. Róma – Colosseum, Nimes – vízvezeték) felismerése.

Pannónia római emlékei:

– a provincia stratégiai jelentősége – a limes,

– katonai táborok és polgárvárosok,

– a római életmód emlékei a városokban (amfiteátrumok, fürdők, utak, vízvezetékek).

 

Emelt szint

A tudomány területei:

– a történetírás – Hérodotosz és Thuküdidész,

– a filozófia – Szókratész, Platón, Arisztotelész,

– a történettudomány fejlődése – Hérodotosz és Thuküdidész.

 

1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése

Követelmények

Középszint A kereszténység főbb tanításai.

Emelt szint A kereszténység történetének néhány állomása az ókor­ban (pl. páli fordulat, milánói ediktum, niceai zsinat).

Tartalmi elemek

Középszint

A kereszténység fő tanításai:

– az egyistenhit, a szeretet főparancsa és az üdvösség reménye,

– a legfontosabb forrás: az Újszövegség (az evangéliumok és a levelek).

 

Emelt szint

A páli fordulat és az egyház kialakulása:

– Pál jelentősége – alkalmazkodás a fennálló társadalomhoz.

Az üldöztetéstől az államvallásig:

– a keresztényüldözések okai,

– Constantinus türelmi rendelete és a niceai zsinat (a dogmák kialakulása),

– a kereszténység a birodalom államvallása (Theodosius Kr. u. 391.).

 

1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

Követelmények

Középszint A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.

Emelt szint A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).

Tartalmi elemek

Középszint

A birodalom nyugati felének válsága:

– a gazdaság és a társadalom átalakulása,

– a birodalom kettéosztása.

A népvándorlás:

– jellemzői, főbb mozzanatai,

– következményei.

A nyugat-római birodalom bukása

 

Emelt szint

A népvándorlás és a nyugati limes összeomlása:

– a gótok vándorlása és a birodalom kettéosztása,

– a germánok beözönlése,

– a hunok és a nyugati birodalom vége.

 

2. A középkor

2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

Követelmények

Középszint A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X–XI. században.

Emelt szint A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).

Tartalmi elemek

Középszint

A középkori uradalmak jellemző vonásai:

– az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás,

– a jobbágyi viszony jellemzői,

– a jobbágyi szolgáltatások fajtái.

A mezőgazdasági technika fejlődése:

– új mezőgazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, háromnyomásos – gazdálkodás),

– terményfelesleg és népesség-növekedés.

 

Emelt szint

A Frank Birodalom:

– Klodvig állama és a kereszténység felvétele,

– a Karolingok felemelkedése, az arab előrenyomulás megállítása,

– Kis Pippin és az egyházi állam kialakulása,

– Nagy Károly birodalma,

– a Frank Birodalom felbomlása (Verdun).

 

2.2. A nyugati és keleti kereszténység

Követelmények

Középszint Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század.

Emelt szint A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet).

Tartalmi elemek

Középszint

Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század.

– a pápaság a reformok élén (a clunyi reformok),

– az egyházszakadás,

– a papság és a császárság küzdelmei,

– a keresztes hadjárat meghirdetése,

– az eretnek mozgalmak és a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok).

 

Emelt szint

A szerzetesség fejlődése a nyugati egyházban:

– a szerzetesség kialakulása és jellemzői a korai középkorban (Szent Benedek),

– a szerzetesség megújulása az érett középkorban – a kolduló rendek.

Az egyházszakadás és következményei:

– az ortodox kereszténység térhódítása – a szlávok megtérítése (Cirill és Metód),

– a nyugati kereszténység szervezetének megszilárdulása (pápa, püspökségek, érsek­sé­gek, szerzetesrendek, zsinatok),

– eltérő és közös vonások (a szertartás nyelve, hierarchia és nemzeti egyházak, litur­gi­kus különbségek).

 

2.3. Az iszlám vallás és az arab világ

Követelmények

Középszint Az iszlám vallás kialakulás és főbb tanításai.

Emelt szint Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fonto­sabb szakaszai (pl. 635. Damaszkusz, 732. Poitiers).

Tartalmi elemek

Középszint

A vallás kialakulása:

– Arábia társadalmi és gazdasági jellemzői,

– Mohamed fellépése, életének főbb eseményei.

A tanítás:

– az öt pillér – szigorú egyistenhit és a vallás gyakorlása,

– a Korán és a Koránon alapuló jog,

– az állami és az egyházi hatalom egysége.

 

Emelt szint

Az iszlám államberendezkedés:

– a szolgálati birtokok és az adók,

– a hit terjesztésének parancsa,

– integráló képesség: a kereskedelem, a gazdaság, a kultúra fellendülés,

 

A hódítások:

– Mohamed utódai: a Közel-Kelet meghódítása,

– az Omajjádok és az Abbászidák,

– a birodalom legnagyobb kiterjedése és széttagolódása.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása

Követelmények

Középszint A magyar nép vándorlása térkép alapján.

Emelt szint A vándorló magyarság jellemzői a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). A magyar őstörténet néhány vitatott kérdése (pl. eredet, őshaza).

Tartalmi elemek

Középszint

A magyar nép vándorlásának főbb állomásai:

– Magna Hungária, Levédia, Etelköz,

– a környező népek kulturális hatásának néhány eleme.

 

Emelt szint

A sztyeppei nomád életmód jellemző vonásai a forrásokban:

– téli és nyári szállások, nagyállattartás, földművelés,

– társadalom és hadszervezet,

– harcmodor és fegyverzet.

Őstörténetünk vitatott kérdéseiről:

– a közismert álláspontok azonosítása (eredet, őshaza),

– az érvelés tényszerű adatainak és mögöttes tartalmának felismerése, elkülönítése.

 

3.2. A honfoglalástól az államalapításig

Követelmények

Középszint A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

Emelt szint A kalandozó magyarok jellemzése a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége.

Tartalmi elemek

Középszint

A honfoglalás:

– a Kárpát-medence közvetlenül a honfoglalás előtt: frankok, szlávok,

– a honfoglalás (895–907.).

Társadalom és életmód:

– a társadalom tagolódása (törzs- és nemzetségfők, fegyveres kíséret, szolgálatra kényszerített szabadok),

– jellegzetes mesterségek (pl. ötvös, kovács, íjkészítő) és az életmód egyes elemei (pl. jurta, viselet).

Géza fejedelemsége:

– a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése,

– a külpolitikai váltás,

– Géza és a kereszténység.

István állama:

– az uralom megszilárdítása és a keresztény királyság létrejötte,

– a királyi vármegyerendszer megszervezése és működése,

– az egyházszervezés.

 

Emelt szint

Kalandozások:

– céljai, irányai,

– sikerek és kudarcok: a szembenálló felek harcmodora,

– a kalandozók életmódja a források tükrében.

Szent István törvényei.